,A mézeskalácsosság a legszellemesebb mesterség, csupa merő szerelem, ismerkedés. Nem mesterember a mézeskalácsos, hanem poéta. Hangulatot ébreszt, mosolyt fakaszt az ajkakon, elpirulásra készteti az orcákat süteményeivel. Ötletekkel látja el a férfiakat, hogyan legyeskedjenek, csintalankodjanak a fehérnép körül. - Mézeskalácsszív - egy kis célzás, pólyásbaba vagy bölcső- egy kis szemtelenkedés, mandulával kirakott lovas - egy kis jóslás, - de ha az apa veszi vásárfiaként a mézeskalácsfigurát, csak nyalánkságok."
/Mikszáth Kálmán: Fekete város/
Három pici gyermek nevelése, napi ellátása és a folyamatos, soha véget nem érő házimunka közepette, számomra a mézeskalács készítése jelent kikapcsolódást, ez által élhetem ki alkotókedvemet, hozhatok létre olyan tetszetős darabokat, amivel kedveskedhetek a gyermekeimnek, családomnak, barátainknak. Öröm látni, ahogy örülnek neki, ahogy hitetlenkednek: Ez is mézeskalács? Ez is mézesből van? Ezek a gyönyörű figurák ehetőek? Jó hallani a dicsérő szavakat: Milyen szép és milyen finom!
A megajándékozottakból legtöbbször sorjáznak a kérdések.
Mitől ilyen puha? - érdeklődnek, elmesélve hogy már rengeteg különféle receptet kipróbáltak, de mind kőkemény volt.
Körbeforgatják, megnézik jobbról, megnézik balról - látszik, hogy igazi öröm tölti be szívüket. Nagyon jó érzés így ajándékozni.
Gyermekeim is folyamatosan az asztal körül nézelődnek.
Őszinte, kedves szavuk megerősít, önbizalmat ad.
Nemcsak dicsérnek, de ők is szívesen dolgoznak a tésztával. Amikor a férjemmel készítjük a cipókat, hozzák a kisasztalukat, nyújtófáikat és elhangzik a kérdés: "Édesanya, mi is gyurmázhatunk?" Természetesen a válasz igen, hiszen tanítónőként tudom, hogy a "gyurmázásnak" , ahogy ők mondják, milyen óriási szerepe van a finommozgás kialakításában, kézügyességük fejlesztésében, a díszítésnek pedig ízlésük formálásában. Csuda dolgok születnek apró ujjaik nyomán, s a kisült formákat nézegetve elégedettek és büszkék magukra, amikor felismerik a még díszítetlen figurákat: "Ugye édesanya ez szív, ez süni, ez ..." Szülőként a boldogság forrása minden alkotó pillanatuk, apró munkájuk.
Nagy örömmel vállalom mindig, hogy játszóházakban gyermekek, felnőttek közé viszem a kisült mézeseket. Ilyenkor a díszítést, vagyis az írókázást próbálhatják ki a résztvevők. Már az egészen apró, óvodáskorú gyermekek számára is sikerélményt nyújt a mézeskalács díszítése. Igaz, számukra nagy vonzerővel bír az is, hogy édes és ehető.
A felnőttek is képesek annyira belemerülni - én magam is így kezdtem - hogy tátott szájjal, kidugott nyelvvel rajzolgatják a mintákat. Számomra sok erőt, feltöltődést ad minden ilyen alkalom, amikor látom a gyerekek vagy a felnőttek sikerét, örömét.
Az általam készített mézeskalácsok egy része a Népi Iparművészeti Tanács Bíráló Bizottsága által zsűriszámmal minősített ajándéktárgy. Természetesen nemcsak a népművészet motívumait őrző mézeseket készítek, hanem állatfigurákat, ünnepkörökhöz kapcsolódó formákat, lakodalmi szíveket és az egyedi, különleges, akár névre szóló igényeket /lásd. tálak, autó, számítógép, vitorlás, házikó, templom és más építmények/ is igyekszem kielégíteni.
Mézeskalács bármilyen alkalomra ajándékozható: név- és születésnap, keresztelő, ballagás, diplomaosztó, házassági évforduló, házasságkötés, nyugdíjba vonulás, Valentin nap, nőnap, anyák napja, gyermeknap, húsvét, mikulás, karácsony, szilveszter.
Ahogyan Mikszáth írja a mézeskalácsosság szerelem, ismerkedés. Valóban szerelem, méghozzá életre szóló. Minél többet tudsz róla, minél többet csinálod, annál jobban szereted, annál inkább a bűvkörébe kerülsz és ezáltal nem is akarsz de nem is tudsz szabadulni tőle. Ismerkedés is, hiszen mindig van újabb forma, újabb kérés, aminek a sütését, felépítését ki kell találni és ízlésesen, a tárgy jellegéhez igazodva díszíteni. Mézeskalácsosnak lenni állandó kihívást jelent.
Kádár Manni
